A Szolgáltató ügyfeleit alacsony, átlagos vagy magas kockázati kategóriába sorolja be.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor alacsony kockázati kategóriába sorolható az ügyfél, ha az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás feltételei fennállnak, és nem merül fel az ügyfél személyében, tevékenységében és működési körülményeiben rejlő egyetlen magas kockázatra vonatkozó tényező sem.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényező különösen az alábbi esetekben merül fel:
a) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviseletében eljáró természetes személy valótlan tájékoztatást ad a Szolgáltatónak az ügyfél tevékenységi körére vonatkozóan;
b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek nincs kellő ismerete az ügyfél tevékenységéről és működésének körülményeiről;
c) az ügyfél képviseletében eljáró természetes személy által a Szolgáltató számára a tényleges tulajdonos adatainak megadása során tett nyilatkozatának ellenőrzése nem vezet eredményre;
d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél vezető tisztségviselője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, vagy ott lakóhellyel rendelkezik;
e) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy szervezet magyarországi képviselete;
f) az ügyfél kiemelt közszereplő.

A Szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezető jóváhagyásához köti, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során magas kockázatra vonatkozó tényező merül fel az ügyfél viszonylatában.

A Szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása során folyamatosan figyelemmel kíséri az üzleti kapcsolatot (a továbbiakban: monitoring tevékenység), amelynek eredményeképpen felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja a megállapított kockázati kategóriát.

A Szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott monitoring tevékenysége során legalább évente egy alkalommal felülvizsgálja az ügyfelei kockázati kategóriák szerinti besorolását. Ezt célszerű a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítése, vagy egyéb adójogszabályok szerinti kötelező adatszolgáltatás elkészítése során elvégezni. Ilyenkor a Szolgáltató átfogó képet kap az ügyfél egész éves tevékenységéről. Ugyanakkor a kockázati kategória az év közben előforduló magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülésekor azonnal módosítandó.

A kockázati kategória módosítása feljegyzésszerűen történik. A Szolgáltatónál a kijelölt vezető végzi a kockázati kategóriákba sorolást, illetve annak felülvizsgálatát is. A kijelölt vezető az ügyfelekről egy táblázatos nyilvántartást vezet, amely az alacsony és magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében tartalmazza a kategóriába sorolás indokát. A felülvizsgálatok alkalmával elég a nyilvántartásban a felülvizsgálat dátumát szerepeltetni, ha változás nem történt a kockázati kategóriában. Amennyiben változás történik a felülvizsgálat során a dátum mellett szerepeltetni kell az alacsonyabb vagy magasabb kockázati kategóriába sorolás rövid indokolását.

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt magas kockázatra vonatkozó tényező különösen az alábbi esetekben merülhet fel:
a) a belső szabályzatban a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (indikátorok) felmerülése;
b) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett társasággal létesít, folytat gazdasági kapcsolatot;
c) az ügyfél tevékenységi köre úgy változik meg, hogy az új ügyletek nem illenek az ügyfél profiljába és az új ügyletek teljesítéséhez nem rendelkezik erőforrással;
d) az ügyfél által kibocsátott számlák, nyugták alapján olyan magas (ár)bevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költségnövekedés;
e) ismeretlen eredetű, jogcím nélküli készpénzmozgások, amelyeknek a gazdasági célja nem értelmezhető;
f) az ügyfélnél egyidejűleg vezető tisztségviselő és tulajdonosváltás történt;
g) az ügyfél tulajdonosi körébe külföldön bejegyzett – a Szolgáltató által nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező – gazdasági társaság, vagy külföldi állampolgárságú természetes személy kerül;
h) az ügyfél olyan non-profit szervezet, amely vonatkozásában az alábbiakban felsorolt tényezők valamelyike fennáll:
– adószámmal nem rendelkezik,
– a kiadásaival kapcsolatosan a Szolgáltatóban célszerűségi, ésszerűségi kétely merül fel,
– konfliktus zónákban, vagy azok közvetlen közelében szolgáltatási tevékenységet nyújt, vagy ilyen zónákban működő szervezetekkel pénzügyi kapcsolatban van.

A Szolgáltató magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetén az üzleti kapcsolatot a – szabályzatban korábban részletezett – megerősített eljárásban kíséri figyelemmel.

Alacsony kockázati kategóriába sorolható ügyfél-szervezetek esetében a Szolgáltató a tényleges tulajdonos adatait nem rögzíti az ügyfél-átvilágítás során.

 

← II.                    TARTALOM                    IV. →